A cheyenne-i eset nem az ivóvízrendszert érintette, hanem az újrahasznosított szennyvíz kezelésének kockázataira irányította rá a figyelmet, különösen ott, ahol az így kezelt vizet permetezéssel juttatják ki.
Mi történt?
Cheyenne közműhatósága szerint a Meta új, vitákat kiváltó AI-adatközpontjának építése során egy vállalkozó baktériummal szennyezett vizet engedett a városi szennyvízhálózatba. Az érintett létesítmény a High Plains Business Park területén épülő, mintegy 800 ezer négyzetlábas Project Cosmo.
A szennyeződést 2026 februárjában, rutinellenőrzés során mutatták ki abból a szennyvízből, amelyet az adatközpont-kampusz hűtőrendszeréből vezettek a közcsatornába. A városi illetékesek a Delaware állambeli Goat Systems LLC-t nevezték meg felelősként, amely vállalkozóként vett részt a beruházásban.
Mi ismert jelenleg?
A kimutatott baktérium a Cupriavidus gilardii volt, amely természetes módon előfordul a talajban. Egészségügyi szakértők opportunista kórokozóként tartják számon, vagyis elsősorban súlyos alapbetegséggel élő vagy legyengült immunrendszerű emberekre jelenthet kockázatot.
A város közlése szerint nem ismert, pontosan mikor került a baktérium a vízbe, csak az, hogy jelen volt a kiengedett víz rutinszerű, fekális baktériumokra irányuló vizsgálatakor. A Meta azt közölte, hogy amikor értesült a problémáról, a fővállalkozó, a Fortis azonnal leállította az ipari szennyvíz bevezetését, és megkezdte annak telephelyen kívüli elszállítását.
A vállalat szerint egy független környezetvédelmi szakértő bevonásával végzett saját vízvizsgálatuk nem talált nyomot a szóban forgó baktériumból. A Meta azt is hangsúlyozta, hogy az eset nem érintette a nyilvános ivóvízellátást.
Miért reagált szigorítással a város?
Cheyenne szennyvíztisztító rendszere a kezelt vizet újrahasznosítja, és parkok, valamint más közterületek öntözésére használja. A városi közműszolgáltató szerint a kockázatot az növeli, hogy az öntözés során a víz aeroszollá válhat, vagyis finom permetként kerül a levegőbe.
Ezért a város végleg visszavonta a Meta engedélyét arra, hogy hulladékvizet vezessen a cheyenne-i tisztító létesítményekbe. Emellett új szabályozást is bevezetett az ilyen típusú projektekből származó szennyvíz kezelésére.
Milyen új szabályok léptek életbe?
Az új cheyenne-i szabályok megtiltják a szennyvíz közcsatornába vezetését azoknál az adatközpontoknál, amelyek zárt hurkú hűtőrendszert és úgynevezett fill and flush rendszert használnak. Ez utóbbi eljárás során tisztított vizet keringtetnek a rendszerben, hogy eltávolítsák az építési törmeléket, a forrasztási maradványokat és a csőfalon kialakuló lerakódásokat.
Az új előírás szerint az ilyen rendszereket használó cégeknek külön gyűjtőrendszert kell kiépíteniük. Ennek a hűtőberendezésekből és a kapcsolódó padlóösszefolyókból érkező vizet tárolótartályokba kell vezetnie, majd azt telephelyen kívül kell ártalmatlanítani, nem pedig a városi szennyvízcsatornába engedni.
Miért jelentős az eset tágabb értelemben?
Az ügy egy olyan időszakban történt, amikor az Egyesült Államokban egyre erősebb az ellenállás a nagy erőforrás-igényű adatközpontokkal szemben. A bírálók szerint ezek a létesítmények komoly terhet raknak a helyi víz- és energiarendszerekre.
Az Egyesült Államokban a Data Center Map adatai szerint közel 4500 adatközpont működik, és egyes létesítmények napi 300 ezer gallon vizet is felhasználhatnak. Ez nagyjából ezer háztartás vízigényének felel meg.
A Project Cosmo körüli helyi ellenállás a baktériumos eset előtt is erősödött. A viták között környezeti kérdések is megjelentek, különösen a Meta és más technológiai cégek által alkalmazott zárt hurkú hűtőrendszerek biztonságával és megbízhatóságával kapcsolatban.
Mi bizonytalan még?
Egyelőre nem ismert, hogyan és mikor került a Cupriavidus gilardii a kiengedett vízbe. Az sem tisztázott teljes körűen, hogy a szennyeződés milyen mértékű volt, a rendelkezésre álló információk alapján azonban az ivóvízhálózat nem érintett.
A város közlése szerint sajtótájékoztatót tartanak a következő időszakban, addig további részleteket nem közölnek. Az öntözési program időközben újraindult, miután az adatközpontból származó szennyvíz bevezetése megszűnt.
Összegzés
A cheyenne-i eset nyomán Wyomingban kézzelfoghatóan szigorodtak az adatközponti szennyvízkezelés szabályai. A történet azt mutatja, hogy a gyorsan bővülő digitális infrastruktúra mellett a vízkezelési és újrahasznosítási rendszerek kockázatait is egyre szorosabban figyelik a helyi hatóságok.